A rakpartról néztem a vizet, mikor odamászott hozzám egy kutya méretű meztelencsiga. "Szia, hol fogunk tanulni?" kérdi. "Látod ott azt a faházat a túloldalon? Na abban." feleltem és a gimi barakkja felé mutattam. "Nemhogy visszaváltoznál emberré, akkor lehet ellátnál odáig." Még így sem látta, ezért hát felmásztunk a garázsok tetejére. "Átbasztalak, a gyere, megmutatom merre van a suli." Elindultunk ellenkező irányba. Útközben találkotunk az Őöömm-gyerekkel.
"Te ez velünk kezdett annakidején, nem? Szerinted már végezhetett?"
"Fogalmam sincs, de nem is érdekel" válaszoltam. "Gyere, menjünk inkább haza."
A parkban szembe jött Kajtár, nyakában hatalmas szemeteszsákkal. Nekiálltam én is műanyag hulladékot gyűjteni. A közelben sajnos csak a kukákban találtam, ezért buszra szálva elmentem a legközelebbi mekihez, feltetelezve, hogy ott biztosan akad. Nekiálltam bontani az első szelektív hulladékgyűjtőt, ami az utamba került. A sárga színű részén egy nagy flakon alakú nyílás volt. "Na, biztos ez lesz.." Letéptem az elejét és kihúztam belőle egy kazetta formájú dolgot.
"Akkumulátor" - írta a felirat, és eközben az épület sötétbe borult.
"Na ezt jól elbasztam, jobb lenne rögtön lelépni." Viszanyomtam a batrit a helyére, és már indultam is, de pár lépés után az öregasszony elkapott.
Szerencsére nem tudtam meg, mi lett a sorsom...
No comments:
Post a Comment